KÁRTÉRÍTÉS
A kártérítési ügy olyan felek közötti jogvita, amely során az egyik fél jogellenesen kárt okoz a másik félnek, és a károsult jogi úton kártérítést követelhet. A kártérítés célja, hogy a károkozó az általa okozott kárt anyagilag kompenzálja, helyreállítva a károkozás előtti állapotot, amennyire ez lehetséges.
Kártérítési igény keletkezhet többféle helyzetben, például:
Szerződésen kívül okozott károk:
A szerződésen kívül okozott kár fogalma olyan károkra vonatkozik, amelyek nem egy szerződéses kapcsolat megszegéséből erednek, hanem más jellegű jogellenes magatartásból vagy mulasztásból. Ezeket a károkat gyakran deliktuális károknak is nevezik, és az ilyen jellegű kártérítési igényeket a polgári jog szabályozza.
A szerződésen kívüli károkozásért való felelősség néhány fontos alapelvre épül:
Jogellenes magatartás:
A kár bekövetkezéséhez szükséges, hogy a károkozó cselekménye vagy mulasztása jogellenes legyen.
Felróhatóság:
A károkozó felelősségre vonható, ha cselekménye megvalósítása során nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. Okozati összefüggés: Fontos, hogy közvetlen kapcsolat legyen a károkozó jogellenese magatartása és a bekövetkezett kár között.
Kár bekövetkezése:
Kártérítési igény akkor áll fenn, ha ténylegesen keletkezett kár, és ez mérhető vagy bizonyítható.
Szerződésszegésből eredő károk:
A szerződésszegéssel okozott kár pedig minden olyan jogellenes kár, amely abból ered, hogy az egyik fél nem teljesíti kötelezettségeit a szerződés rendelkezéseinek megfelelően. E kártípus jellemző esetei közé tartozhatnak:
Késedelmes teljesítés és átvételi késedelem:
A kötelezett fél késedelmesen teljesít, ami kárt okoz a jogosultnak (pl. késedelmes szállítás). A jogosult pedig akkor esik késedelembe, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.
Hibás teljesítés:
A szerződéses szolgáltatás nem megfelelő minőségben vagy nem a szerződésben előírt paraméterekkel kerül teljesítésre. Hibás teljesítés nem állapítható meg abban az esetben, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
A teljesítés lehetetlenné válása:
A jogszabály értelmében, ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik
A teljesítés megtagadása:
Ez az eset akkor áll elő, ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja
Kártérítési ügyek Gyakori kérdések
-
Milyen esetekben lehet kártérítési igényt benyújtani?
Kártérítési igényt akkor lehet benyújtani, ha valaki jogellenesen kárt okozott Önnek. Ilyen esetek például: - Közlekedési balesetek - Munkahelyi balesetek - Orvosi műhibák - Termékfelelősségi ügyek (hibás termék okozta kár) - Szerződésszegésből eredő károk Fontos, hogy bizonyítható legyen a kár és az, hogy a másik fél felelőssé tehető érte. -
Mennyi időn belül kell benyújtani a kártérítési igényt?
A kártérítési igényekre általában elévülési idő vonatkozik, amely Magyarországon általában 5 év. Ez azt jelenti, hogy a kár bekövetkezésétől számított 5 éven belül kell benyújtani a kártérítési igényt. Vannak azonban kivételek, például: Bűncselekménnyel okozott kár esetén hosszabb lehet az elévülési idő. Munkahelyi baleseteknél a társadalombiztosítási ellátások is szerepet játszhatnak a határidőkben. Ha a károsult csak később szerzett tudomást a kárról, az elévülés ettől az időponttól számítódhat. -
Hogyan lehet bizonyítani a kártérítési igényt?
A kártérítéshez szükséges bizonyítékok: Tanúk vallomásai – például közlekedési balesetnél szemtanúk nyilatkozatai. Orvosi dokumentáció – ha személyi sérülés történt. Szerződések, számlák, fényképek – például vagyoni károk esetén. Rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyvek – ha hivatalos vizsgálat történt. Szakértői vélemények – például műszaki hibából eredő károk esetén. Minden esetben érdemes ügyvédhez fordulni, hogy a bizonyítékok megfelelően alátámasszák az igényt.
