Általános kérdések
-
Miért érdemes ügyvédet megbízni egy ingatlan adásvétel során?
Egy ügyvéd biztosítja, hogy az adásvételi szerződés jogilag megfelelő legyen, segít az esetleges terhek rendezésében, és ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját, így csökkentve a vásárlással járó kockázatokat.
-
Hogyan működik az óradíjas ügyvédi díjazás?
Az óradíjas díjazás azt jelenti, hogy az elvégzett munka alapján, óránként kerül kiszámlázásra a díj. Az ügyféllel előzetesen megegyezünk az óradíj mértékében, és tájékoztatást kap az elvégzett munka időtartamáról.
-
Mikor érdemes végrendeletet készíteni?
Végrendeletet akkor érdemes készíteni, ha szeretné biztosítani, hogy a vagyontárgyai az Ön által megjelölt személyekhez kerüljenek, elkerülve az örökösödéssel kapcsolatos vitákat.
-
Mit tehetek, ha egy adós nem fizeti meg a tartozását?
Ebben az esetben fizetési meghagyásos eljárást indíthat, amely során egy ügyvéd segíthet a követelés behajtásában, illetve szükség esetén végrehajtási eljárást is kezdeményezhet.
-
Milyen előnyökkel jár az állandó jogi képviselet?
Az állandó jogi képviselet biztosítja, hogy bármilyen jogi kérdés vagy probléma esetén azonnal szakértői támogatást kapjon, legyen szó szerződések készítéséről, jogviták rendezéséről vagy tanácsadásról. Ez különösen előnyös cégek számára, ahol rendszeresen merülnek fel jogi feladatok.
Csőd és felszámolási eljárások
-
Mi a különbség a csőd- és a felszámolási eljárás között?
A csőd (vagy fizetésképtelenség) eljárás akkor indul, amikor egy vállalkozás vagy magánszemély képtelen kifizetni a tartozásait. A felszámolás pedig a csőd eljárás jogi folyamatának következő lépése, amikor a vállalkozás vagy egyéni adós vagyonát értékesítik, hogy a hitelezők kielégítést nyerjenek. A felszámolás során a cég megszűnik, míg a csőd lehetőség arra, hogy az adós próbálja rendezni a tartozásait.
-
Milyen jogi következményekkel jár a csőd eljárás?
A csőd eljárás megindítása számos jogi következménnyel járhat, például a hitelezők jogainak védelme érdekében az adós vagyonának zárolása, a hitelezők követeléseinek rangsorolása és a jövőbeli pénzügyi műveletek korlátozása. A csőd eljárás alatt az adós nem rendelkezhet szabadon a vagyonával, és a bíróság felügyelete alá kerül. Ha nem sikerül rendezni a tartozásokat, a felszámolás következhet.
-
Mikor kerül sor felszámolásra, és mi történik a vállalkozással?
A felszámolás akkor történik, amikor egy vállalkozás nem tudja teljesíteni tartozásait, és a csőd eljárás eredménytelen. A felszámolási eljárás során egy kijelölt felszámoló kezdi el a cég vagyonának felmérését és értékesítését, hogy a befolyt összegekből kielégítse a hitelezők követeléseit. A cég jogi személyisége megszűnik, és az üzleti tevékenység leáll. Az eljárás célja a tartozások rendezése, és a vállalkozás véglegesen megszűnik.
Végrehajtási eljárások és követeléskezelés
-
Mennyi idő alatt indulhat el egy végrehajtási eljárás, ha nem fizetem ki a tartozásomat?
A végrehajtási eljárás megindításának ideje több tényezőtől függ. Ha például egy közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás során nem él kifogással az adós, a végrehajtás néhány héten belül megindulhat. Bírósági ítélet vagy más végrehajtható okirat esetén is gyorsan, akár néhány héten vagy hónapon belül végrehajtási szakba kerülhet az ügy.
-
Milyen vagyonelemekre terjedhet ki a végrehajtás?
A végrehajtó többféle vagyonelemre intézkedhet, például:
- bankszámlán lévő pénzösszeg lefoglalása,
- munkabér, nyugdíj vagy egyéb jövedelem letiltása,
- ingó és ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és esetleges árverése.
A végrehajtási törvény azonban meghatároz bizonyos mentességeket, például a minimálbér egy részét vagy egyes szociális juttatásokat nem lehet teljes egészében levonni.
-
Hogyan lehet megakadályozni vagy felfüggeszteni egy végrehajtási eljárást?
A végrehajtási eljárás felfüggesztésére vagy megszüntetésére több lehetőség is van:
A tartozás teljes kifizetése vagy részletfizetési megállapodás kötése a jogosulttal.
Végrehajtási kifogás benyújtása, ha jogsértő vagy szabálytalan az eljárás.
Fizetési haladék vagy részletfizetés kérése a végrehajtótól, ha a törvény ezt lehetővé teszi.
Bírósági úton is lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését vagy megszüntetését, ha például az adós vitatja a követelést vagy az eljárás jogszerűségét.
Ingatlanügyek
-
Milyen költségekkel kell számolni egy ingatlan vásárlásakor?
Az ingatlan vételárán felül számolni kell az ügyvédi díjjal, az illetékkel, az esetleges hitelhez kapcsolódó költségekkel (közjegyzői díj, értékbecslés, folyósítási díj), valamint a földhivatali eljárási díjakkal. -
Milyen lépésekből áll egy ingatlan adásvételi szerződés folyamata?
Előzetes megállapodás és alku: 1. Előszerződés (ha szükséges) 2. Ügyvédi adásvételi szerződés megkötése 3. Földhivatali bejegyzés 4. Illeték és egyéb költségek rendezése 5. Birtokbaadás és közművek átírása. -
Milyen dokumentumok szükségesek egy ingatlan eladásához?
Tulajdoni lap, térképmásolat (ha telekről van szó), energetikai tanúsítvány, közműszolgáltatói igazolások, társasházi ingatlan esetén alapító okirat és közös költség igazolás, valamint adásvételi szerződés az ügyvéd által.
Társasági jog
-
Milyen típusú gazdasági társaságokat alapíthatok Magyarországon?
Magyarországon a következő gazdasági társaságokat lehet alapítani: Közkereseti társaság (Kkt.) – A tagok korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a társaság kötelezettségeiért. Betéti társaság (Bt.) – Legalább egy beltag (korlátlan felelősség) és egy kültag (csak a bevitt vagyona erejéig felel). Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) – A tagok felelőssége a vagyoni hozzájárulásuk mértékére korlátozódik. Részvénytársaság (Rt.) – Lehet zártkörű (Zrt.) vagy nyilvános (Nyrt.), a részvényesek felelőssége a részvényeik névértékére korlátozódik. Egyesülés, európai társaság (SE) – Speciális esetekben. -
Mennyi a minimális törzstőke egy Kft. vagy Rt. alapításához?
Kft. esetén: A minimális törzstőke 3 millió forint. Ezt lehet pénzbeli és apport (nem pénzbeli hozzájárulás) formájában is biztosítani. Zártkörű részvénytársaság (Zrt.) esetén: A minimális alaptőke 5 millió forint. Nyilvános részvénytársaság (Nyrt.) esetén: Az alaptőke minimum 20 millió forint. -
Hogyan lehet kilépni egy betéti társaságból vagy Kft.-ből?
Bt. esetén: A beltag vagy kültag kilépése a társasági szerződés módosításával lehetséges. Ha a beltag lép ki és nincs másik beltag, akkor a társaság megszűnik vagy át kell alakulnia. Kft. esetén: A tagok eladhatják üzletrészüket a társaság többi tagjának vagy külső személynek. Ha nincs vevő, a kilépni szándékozó tag kérheti a törzsbetétje kivásárlását vagy elindíthatja a társaság megszüntetését.
Öröklési jog és a hagyatéki eljárások
-
Mi az öröklés és hogyan működik?
Az öröklés az a folyamat, amely során egy elhunyt személy (örökhagyó) vagyona és vagyoni jogai az örökösökre szállnak. Az öröklés történhet törvényes rend vagy végrendelet alapján. Ha nincs végrendelet, a törvényes öröklési rend érvényesül. -
Ki az örökös, és milyen sorrendben örökölhetnek a hozzátartozók?
Az örökös lehet törvényes örökös (pl. leszármazók, házastárs, szülők, testvérek) vagy végrendeleti örökös. A törvényes öröklési sorrend: Elsőként a leszármazók (gyermekek, unokák) örökölnek. Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs és az elhunyt szülei. Ha ők sincsenek, akkor a testvérek és távolabbi rokonok. Ha nincs törvényes örökös, az állam örököl. -
Mi a különbség a végrendeleti és a törvényes öröklés között?
A végrendeleti öröklés esetén az örökhagyó előre meghatározza, hogy ki és milyen arányban örökölje a vagyonát. A törvényes öröklés akkor lép életbe, ha nincs érvényes végrendelet. Ilyenkor az öröklési törvény szerinti sorrendben történik az öröklés.
Kártérítési ügyek
-
Milyen esetekben lehet kártérítési igényt benyújtani?
Kártérítési igényt akkor lehet benyújtani, ha valaki jogellenesen kárt okozott Önnek. Ilyen esetek például: - Közlekedési balesetek - Munkahelyi balesetek - Orvosi műhibák - Termékfelelősségi ügyek (hibás termék okozta kár) - Szerződésszegésből eredő károk Fontos, hogy bizonyítható legyen a kár és az, hogy a másik fél felelőssé tehető érte. -
Mennyi időn belül kell benyújtani a kártérítési igényt?
A kártérítési igényekre általában elévülési idő vonatkozik, amely Magyarországon általában 5 év. Ez azt jelenti, hogy a kár bekövetkezésétől számított 5 éven belül kell benyújtani a kártérítési igényt. Vannak azonban kivételek, például: Bűncselekménnyel okozott kár esetén hosszabb lehet az elévülési idő. Munkahelyi baleseteknél a társadalombiztosítási ellátások is szerepet játszhatnak a határidőkben. Ha a károsult csak később szerzett tudomást a kárról, az elévülés ettől az időponttól számítódhat. -
Hogyan lehet bizonyítani a kártérítési igényt?
A kártérítéshez szükséges bizonyítékok: Tanúk vallomásai – például közlekedési balesetnél szemtanúk nyilatkozatai. Orvosi dokumentáció – ha személyi sérülés történt. Szerződések, számlák, fényképek – például vagyoni károk esetén. Rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyvek – ha hivatalos vizsgálat történt. Szakértői vélemények – például műszaki hibából eredő károk esetén. Minden esetben érdemes ügyvédhez fordulni, hogy a bizonyítékok megfelelően alátámasszák az igényt.
Közlekedési ügyek
-
Ki a felelős egy közlekedési baleset során keletkezett kárért?
A felelősség megállapítása a baleset körülményeitől és a közlekedési szabályok megsértésétől függ. A rendőrségi jegyzőkönyv, tanúvallomások és szakértői vélemények alapján lehet meghatározni, hogy ki a felelős. Irodánk segít ennek tisztázásában és az esetleges kártérítési igények érvényesítésében. -
Milyen kártérítési igényeket lehet benyújtani egy közlekedési baleset után?
A károsult jogosult lehet személyi sérülés esetén egészségügyi költségek megtérítésére, elmaradt jövedelem pótlására, valamint vagyoni kár (pl. jármű javítási költsége) és nem vagyoni kár (pl. fájdalomdíj) igénylésére. -
Milyen büntetésekre számíthatok ittas vagy bódult állapotban történő vezetés esetén?
Az ittas vagy bódult állapotban történő vezetés súlyos jogkövetkezményekkel járhat, például pénzbírság, vezetői engedély bevonása, közlekedési előéleti pontok és súlyos esetben akár börtönbüntetés is kiszabható. A jogi képviselet segíthet a lehető legkedvezőbb eljárási kimenetel elérésében.