Életünkben számos fontos döntést kell meghoznunk. Vagyontárgyakat és ingatlanokat vásárolunk, szerződéseket kötünk, esetleg tartozást vállalunk. Arról azonban sokszor kevesebbet gondolkodunk, hogy mi lesz a vagyonunk sorsa halálunk után.
A magyar jogrendszer elismeri a végintézkedési szabadságot, vagyis azt, hogy az ember a halála esetére szabadon rendelkezhet a vagyonáról. Ezt a szabadságot csak a kötelesrészre vonatkozó szabályok korlátozzák. Az öröklés rendjére elsősorban az örökhagyó végintézkedése az irányadó. Ha nincs végintézkedés, vagy az nem rendelkezik a hagyaték egészéről, a fennmaradó hagyatéki rész tekintetében a törvényes öröklés rendje érvényesül. Ilyenkor azt, hogy ki és milyen arányban örököl, a törvény határozza meg.
Hogyan történik az öröklés?
A magyar öröklési jogban az úgynevezett ipso iure öröklés elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az ember halálának pillanatában az öröklés a törvény erejénél fogva, azonnal és automatikusan következik be. A hagyatéki részesedés megszerzéséhez ezért önmagában nincs szükség további jogcselekményre: az örökösnek nem kell külön elfogadnia a hagyatékot, és nincs szükség a hagyatéki tárgyak tényleges átadására vagy hatósági eljárásra sem.
Jogosan merülhet fel a kérdés: ha az öröklés automatikusan bekövetkezik, akkor miért van szükség hagyatékátadó végzésre? A hagyatékátadó végzés nem hozza létre az öröklést, hanem tanúsítja, illetve deklarálja annak megtörténtét. Rögzíti, hogy az öröklés bekövetkezett, és meghatározza, hogy ki milyen hagyatéki részesedést szerzett.
Ki örökölhet? A méhmagzatnak van öröklési képessége?
Amíg az örökhagyó kizárólag ember (természetes személy) lehet, örökösként természetes és jogi személy egyaránt felléphet.
Az öröklési képesség a polgári jogi jogképességhez igazodik. Minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség a fogamzás időpontjától kezdődően illeti meg az embert, feltéve, hogy élve születik.
A fogamzás és a születés közötti időszakban tehát feltételes az ember jogképessége, hiszen annak fennállása az élve születéstől, mint feltételtől függ. Ennek megfelelően a magzatot az általa örökölt vagyon tekintetében dologi várományosnak kell tekinteni, és az öröklés hatálya az élve születéssel áll be.
Mit lehet és mit nem lehet örökölni?
Főszabály szerint az örökhagyó egész vagyona és valamennyi tartozása is a hagyaték részét képezik. Néhány kivételtől eltekintve a vagyoni jogok és kötelezettségek örökölhetőek. Az öröklés kiterjed az örökhagyó meglévő, úgynevezett aktív vagyonára, így többek között a tulajdonában lévő dolgokra és a társasági vagyoni részesedéseire, például üzletrészeire is. A hagyatékba tartozhatnak továbbá az örökhagyó által még nem érvényesített követelések és egyéb vagyonjogi igények, például egy kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek is. Ugyanakkor az örökhagyó tartozásai is tovább öröklődnek.
Nem képezhetik az öröklés tárgyát az örökhagyó személyiségi jogai. Az örökhagyó emlékének megsértése – például az örökhagyó jó hírnevének vagy becsületének csorbítása, illetve személyi adatával való visszaélés – esetén kegyeleti jogsértés miatt bírósághoz lehet fordulni. Nem örökölhetőek továbbá az örökhagyó személyéhez kapcsolódó vagyoni jogok, így például a közismert haszonélvezeti jog sem, amely a jogosult halálával megszűnik. Speciális szabályok vonatkoznak az örökhagyó nem polgári jogi természetű vagyoni igényeire, például a nyugdíjra vagy a társadalombiztosítási juttatásokra.
Miért érdemes előre gondolkodni?
Az öröklés szabályai sok esetben csak a halál bekövetkezésekor kerülnek igazán előtérbe, pedig a fontosabb kérdésekről érdemes már életünkben gondoskodni. Gyakori élethelyzet, hogy az örökhagyó halálát követően az örökösök között vita alakul ki a hagyaték sorsát illetően. Az ilyen viták rendezése sokszor nehéz, hiszen az örökhagyó ekkor már nem tudja kifejezésre juttatni az akaratát. Érdemes időben áttekinteni vagyoni helyzetünknek, családi körülményeinket és az örökléssel kapcsolatos elképzeléseinket. Egy megfelelően megfogalmazott végrendelet nemcsak lehetővé teszi az örökhagyó akaratának legteljesebb érvényesülését, hanem segíthet megelőzni a jövőben esetlegesen felmerülő családi konfliktusokat is.
Jelen cikk általános tájékoztatásnak minősül, és nem helyettesíti az egyedi ügyre vonatkozó jogi tanácsadást.