Egy szerződés akkor tölti be a szerepét, ha a felek úgy teljesítenek, ahogy megállapodtak. Ha azonban az egyik fél késve, hibásan vagy egyáltalán nem teljesít, a másik oldalon gyakran valós anyagi veszteség keletkezik: elmaradt bevétel, felesleges kiadás vagy egy továbbszerződés meghiúsulása. A magyar polgári jog szerint a szerződésszegő fél köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kárt, ennek határait azonban több szabály – így az előreláthatósági korlát és a kárenyhítési kötelezettség – is kijelöli. Dr. Remenyik Balázs Ügyvédi Irodája abban segít, hogy pontosan felmérje a jogos igényét, és következetesen érvényesítse azt a szerződő partnerrel szemben.
Mikor beszélünk szerződésszegésről?
Szerződésszegés minden olyan magatartás, amellyel a fél megsérti a szerződésből fakadó kötelezettségét. Ide tartozik a késedelmes teljesítés, a hibás teljesítés, a teljesítés megtagadása vagy a teljesítés lehetetlenné válása. A kártérítési igény alapja, hogy a szerződésszegés és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés álljon fenn. A károsult félnek a kárát és annak összegét, valamint az okozati kapcsolatot kell bizonyítania, míg a szerződésszegő félnek a mentesüléshez a kimentési okok fennállását kell igazolnia.
Az érvényesíthető károk köre
A megtérítendő kár több elemből tevődhet össze. A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett, úgynevezett tapadó kár közvetlenül a hibás vagy elmaradt szolgáltatáshoz kapcsolódik. Emellett érvényesíthető a jogosult egyéb vagyonában okozott kár, az elmaradt haszon, valamint a kár elhárításához és csökkentéséhez szükséges, indokolt költség. Az elmaradt haszon az a vagyoni előny, amelytől a jogosult a szerződésszegés miatt elesett – például egy meghiúsult továbbértékesítés nyeresége –, amelyet okszerűen és számszerűen alá kell támasztani. A felmerült többletkiadások, például a helyettesítő beszerzés vagy a pótlólagos szolgáltatás díja szintén ide sorolhatók.
A kárelhárítás és kármentesítés költségei
A jogosultat kárenyhítési kötelezettség terheli: köteles megtenni az ésszerűen elvárható lépéseket, hogy a kárt elhárítsa vagy mérsékelje. Ha például a szállító nem teljesít, indokolt lehet a helyettesítő beszerzés, hogy a termelés ne álljon le. Az e körben felmerült, indokolt költségek megtérítendők, mert a kárelhárítás mindkét fél érdekét szolgálja. Ugyanakkor, ha a jogosult elmulasztja az elvárható kárenyhítést, az emiatt megnövekedett kárt már nem háríthatja a másik félre. Ezért fontos, hogy a kárenyhítő lépéseket és azok költségeit gondosan dokumentálja.
Az előreláthatósági korlát
A szerződéses kártérítés egyik sajátos, a szerződésen kívül okozott károkétól eltérő szabálya az előreláthatósági korlát. Ennek lényege, hogy a szerződésszegés következtében fellépő következménykárok és az elmaradt haszon csak olyan mértékben térítendők meg, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésekor előre látott, vagy amelyet előre láthatott. A szabály célja a szerződéses kockázatok kiszámíthatóvá tétele: aki szerződik, tudja mérni, mekkora felelősséget vállal. Ebből következik, hogy a szerződéskötéskor adott tájékoztatásnak – például annak, hogy a teljesítés egy fontos továbbszerződéshez kapcsolódik – kiemelt jelentősége van, mert kitágíthatja az előrelátható károk körét.
Miben segíthetünk?
- A szerződés és a teljesítés áttekintése, a szerződésszegés jogi minősítése.
- A kár összetevőinek – tapadó kár, egyéb kár, elmaradt haszon – feltárása és számszerűsítése.
- A kárelhárítás és kármentesítés indokolt költségeinek dokumentálása.
- Az előreláthatósági korlát és a kárenyhítés hatásának értékelése.
- Fizetési felszólítás és igénybejelentés összeállítása, egyeztetés a partnerrel.
- Egyezségi lehetőségek felmérése és tárgyalása.
- Peres képviselet, ha a megegyezés nem vezet eredményre.
A megegyezéstől a perig
Számos szerződéses vita megnyugtatóan rendezhető tárgyalás vagy egyezség útján, különösen, ha a jogosult jól előkészített, számokkal alátámasztott igénnyel áll elő. Ha a partner vitatja a felelősséget vagy a kár mértékét, a bírósági érvényesítés marad a járható út. E terület szorosan kapcsolódik a tágabb kártérítési jog kérdésköréhez, és gyakran összefonódik a biztosítási kárigények és jogviták témájával, ha a felelősséget biztosítás fedezi. Az igény lépéseiről a kártérítési igény és sérelemdíj érvényesítése oldalunk nyújt áttekintést.
Kapcsolatfelvétel
Ha szerződéses partnere nem teljesített megfelelően, és emiatt kára keletkezett, keressen minket az igénye felméréséért. A személyes konzultációra és a szerződések áttekintésére XI. kerületi, Bartók Béla úti irodánkban kerül sor, megbízásokat pedig az ország egész területéről is vállalunk. Írjon az iroda@remenyikugyved.hu címre, vagy hívjon a +36 20 358 91 88 telefonszámon.