Kapcsolat

Felszámolási eljárás

Jogi képviselet hitelezői és adósi oldalon egyaránt – az igénybejelentéstől a kielégítési sorrend érvényesítéséig és a vezetői felelősség kérdéseiig.

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós – jellemzően gazdálkodó szervezet – jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás, amelynek során a rendelkezésre álló vagyonból, meghatározott sorrend szerint elégítik ki a hitelezőket. A szabályozás alapja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, közismert nevén a csődtörvény. Az eljárás minden érintett fél számára komoly tétet jelent: a hitelezőnek a követelése megtérülését, az adós társaság vezetőjének pedig a saját felelőssége tisztázását.

Mikor és hogyan indul a felszámolás?

A felszámolási eljárás hitelezői vagy adósi kérelemre, illetve egyes esetekben hivatalból, a cégbíróság értesítése alapján indulhat. A leggyakoribb eset, amikor a hitelező azért fordul a bírósághoz, mert az adós az elismert vagy nem vitatott tartozását a szabályszerű fizetési felszólítás ellenére sem rendezte. A bíróság a fizetésképtelenség megállapítása után elrendeli a felszámolást, kijelöli a felszámolót, és a felszámolás kezdő időpontját a Cégközlönyben közzéteszi. Ettől a ponttól kezdve az adós vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog a felszámolóra száll át.

A hitelező oldala: az igény érvényesítése

Hitelezőként a legfontosabb, hogy időben és szabályszerűen lépjen. A követelést a felszámolás kezdő időpontjának közzétételét követően, a törvényben meghatározott határidőn belül, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése mellett kell bejelenteni a felszámolónál. A határidő elmulasztása vagy a hiányos bejelentés jelentősen ronthatja a megtérülés esélyét. Segítünk a követelés megalapozottságának alátámasztásában, a besorolás ellenőrzésében, és szükség esetén a vitatott igények bírósági érvényesítésében is. Ha a tartozás még nem jutott el a felszámolásig, gyakran célravezetőbb a követeléskezelés korábbi eszközeivel fellépni.

Az adós és az ügyvezető oldala

Az adós társaság és annak vezetője számára a felszámolás nem pusztán a cég megszűnését jelenti. A vezető tisztségviselőt fokozott gondossági és együttműködési kötelezettség terheli: köteles a felszámoló részére átadni az iratokat és a vagyont, valamint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezők érdekeinek elsődlegessége szerint eljárni. Ennek elmulasztása vagyoni felelősséget vonhat maga után. Az adósi oldalon ezért a felkészülés, a dokumentáció rendezettsége és a kockázatok reális felmérése a legfontosabb.

A vagyon értékesítése és a kielégítési sorrend

A felszámoló felméri és értékesíti az adós vagyonát, majd a befolyt összeget a törvényben rögzített kielégítési sorrend szerint osztja fel. A sorrend elején a felszámolás költségei és a zálogjoggal biztosított követelések állnak, ezt követik a munkabérek és egyes kiemelt tartozások, majd az egyéb hitelezői igények és végül a késedelmi kamatok. A besorolás gyakran dönti el, hogy egy adott követelés reálisan megtérülhet-e, ezért érdemes már az igénybejelentéskor tudatosan eljárni.

Miben segíthetünk?

  • Hitelezői felszámolási kérelem előkészítése és a fizetésképtelenség feltételeinek vizsgálata.
  • Követelés szabályszerű bejelentése a felszámolónál a határidő és a formai előírások betartásával.
  • A követelés besorolásának ellenőrzése és a kielégítési sorrenddel kapcsolatos érdekérvényesítés.
  • Vitatott igények érvényesítése, kifogások és bírósági jogorvoslatok kezelése.
  • Adósi és ügyvezetői oldalon a felkészülés, az iratátadás és a felelősségi kockázatok felmérése.
  • Vezető tisztségviselői felelősséggel kapcsolatos jogi tanácsadás és képviselet.
  • Kapcsolattartás a felszámolóval és a bírósággal az eljárás teljes menetében.

Miért fontos a szakszerű jogi képviselet?

A felszámolási eljárás szigorú határidőkkel és formai követelményekkel dolgozik, ahol egyetlen elmulasztott lépés is helyrehozhatatlan hátrányt okozhat. Átlátjuk az eljárás menetét, és világosan megmutatjuk, milyen reális lehetőségei vannak – legyen szó a követelése érvényesítéséről vagy a saját felelőssége tisztázásáról. Munkánk során a tárgyilagos, előre látó jogi támogatásra helyezzük a hangsúlyt. Ügyfeleinket elsősorban Budapesten és a XI. kerületben, Újbudán fogadjuk, de megbízásokat az ország egész területéről is vállalunk. A tágabb összefüggésekről a csőd- és felszámolási eljárások áttekintő oldalunkon olvashat.

Kapcsolatfelvétel

Ha felszámolási eljárás érinti a vállalkozását vagy a követelését, ne halogassa a tanácskérést – a korai lépés gyakran a legjobb lépés. Keressen minket bizalommal, és beszéljük át az ügyét személyesen a XI. kerületi, Bartók Béla úti irodánkban, vagy foglaljon időpontot a kapcsolat oldalon keresztül.

Kérjen konzultációt

FelszámolásGyakori kérdések

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

A felszámolási eljárás megindítását a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet ellen a hitelező, illetve maga az adós kérheti, meghatározott esetekben pedig a cégbíróság vagy a végelszámoló kezdeményezi. Hitelezőként fontos, hogy a kérelem előtt szabályszerű fizetési felszólítást küldjön, és megfeleljen a törvényi feltételeknek.

Mi a különbség a csődeljárás és a felszámolási eljárás között?

A csődeljárás célja a fizetési haladék és az egyezség, vagyis a működő vállalkozás megmentése. A felszámolási eljárás ezzel szemben a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetésére és a hitelezők vagyonból történő kielégítésére irányul. Mindkettőt a csődtörvény, az 1991. évi XLIX. törvény szabályozza.

Hitelezőként hogyan jelenthetem be a követelésemet?

A felszámolás kezdő időpontjának közzétételét követően a hitelezőnek a törvényben meghatározott határidőn belül, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése mellett kell bejelentenie a követelését a felszámolónál. A határidő elmulasztása súlyosan ronthatja a kielégítés esélyét, ezért érdemes időben eljárni.

Milyen sorrendben elégítik ki a hitelezőket?

A törvény kielégítési sorrendet állapít meg: elöl állnak a felszámolás költségei, a zálogjoggal biztosított követelések, majd a bérek és egyes tartozások, ezt követik az egyéb követelések és végül a késedelmi kamatok. A besorolás dönti el, hogy egy adott követelés reálisan megtérülhet-e.

Felelhet-e az ügyvezető a cég tartozásaiért?

Bizonyos esetekben igen. Ha a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége szerint járt el, vagyoni felelősség terhelheti. Ezért az ügyvezetőnek is érdemes időben jogi tanácsot kérnie a kockázatok felméréséhez.

Kapcsolódó oldalak

Ismerje meg a csőd- és felszámolási eljárások áttekintését, a követeléskezelés korábbi eszközeit és a végrehajtási eljárás menetét, vagy lépjen velünk közvetlenül kapcsolatba.