Kapcsolat

Munkahelyi balesetek kártérítése

A munkáltató a munkavégzés során bekövetkezett károkért fokozott felelősséggel tartozik. Segítünk feltárni a felelősséget és érvényesíteni a jövedelemkiesés, valamint a járadék iránti igényét.

A munkahelyi baleset a munkavállaló és családja számára gyakran egyszerre jelent egészségügyi, egzisztenciális és jogi kihívást. Sokan nem tudják, hogy a társadalombiztosítási ellátásokon – például a táppénzen vagy a baleseti ellátáson – felül a munkáltatóval szemben további kártérítési igény is érvényesíthető. A magyar munkajog e téren kifejezetten a munkavállaló védelmét helyezi előtérbe, ezért a felelősség szabályai szigorúak. Dr. Remenyik Balázs Ügyvédi Irodája abban segít, hogy megismerje a jogait, feltárja a felelősség alapját, és érvényesítse a jövedelemkiesés, valamint a tartós veszteségek miatti igényeit.

A munkáltató objektív, fokozott felelőssége

A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben a munkavállalónak okozott károkért fokozott, objektív felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a felelősség nem a munkáltató vétkességén alapul: főszabály szerint akkor is helytállni tartozik, ha közvetlenül nem tehető felelőssé a balesetért. A munkáltató csak szűk körben, jogszabályban meghatározott kimentési okokra hivatkozva mentesülhet, például ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan körülmény okozta, amely a működési körén kívül esik, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása idézte elő. E kimentési okok bizonyítása a munkáltatót terheli, ami a munkavállaló helyzetét lényegesen kedvezőbbé teszi.

A baleset kivizsgálása és dokumentálása

A munkáltató köteles a munkabalesetet haladéktalanul kivizsgálni, jegyzőkönyvet felvenni és nyilvántartásba venni. Ez a jegyzőkönyv rögzíti a baleset körülményeit, okait, a sérülés jellegét és a megtett intézkedéseket, ezért a későbbi kártérítési igény egyik legfontosabb bizonyítéka. Érdemes gondosan áttekinteni, hogy a jegyzőkönyv tartalma pontos és teljes-e, mert a hiányos vagy a valóságtól eltérő rögzítés utóbb megnehezítheti az igényérvényesítést. A tanúk elérhetőségének megőrzése, a fényképek és az orvosi dokumentáció összegyűjtése szintén már a baleset után célszerű.

A kiesett jövedelem és a járadékigények

A kártérítés célja, hogy a munkavállalót olyan helyzetbe hozza, mintha a baleset nem következett volna be. Így érvényesíthető a kiesett vagy csökkent munkabér, az elmaradt juttatások és béren kívüli előnyök, a gyógykezelés, a rehabilitáció és az ápolás költsége, valamint az utazási költségek. Ha a baleset tartós egészségkárosodást vagy munkaképesség-csökkenést okoz, a rendszeres veszteség járadék formájában követelhető: a jövedelempótló járadék a kieső keresetet, a gondozási járadék pedig a fokozott ápolási szükségletet pótolja. A járadék összegének megalapozásához a jövedelmi adatok és az orvosszakértői vélemény együttesen szükségesek.

A munkavállaló közrehatása

Előfordulhat, hogy a munkavállaló saját magatartása is közrehatott a baleset bekövetkezésében – például az előírt védőeszköz mellőzésével. Ilyenkor a kártérítés a közrehatás arányában csökkenhet, teljes mentesülés azonban csak akkor következik be, ha a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. A közrehatás mértékének megítélése körültekintő vizsgálatot igényel, mert a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei – az oktatás, a védőeszköz biztosítása és a betartatás – szintén mérlegre kerülnek.

Miben segíthetünk?

  • A felelősségi alap és a munkáltatói kimentési lehetőségek felmérése.
  • A munkabaleseti jegyzőkönyv és a kivizsgálás dokumentumainak áttekintése.
  • A kiesett jövedelem és az elmaradt juttatások tételes kiszámítása.
  • Jövedelempótló és gondozási járadék iránti igény megalapozása.
  • A nem vagyoni hátrány miatti sérelemdíj érvényesítése.
  • Egyeztetés a munkáltatóval és a felelősségbiztosítóval, egyezségi ajánlat értékelése.
  • Peres képviselet, ha a méltányos rendezés nem érhető el.

Az egyeztetéstől a bírósági útig

Számos ügy megnyugtató módon lezárható a munkáltatóval vagy annak felelősségbiztosítójával folytatott egyeztetés útján, feltéve, hogy az igény jól előkészített és számokkal alátámasztott. Ha azonban a felelősség vitatott, vagy a felajánlott összeg nem áll arányban a tényleges veszteséggel, a bírósági érvényesítés lehet a megfelelő út. A kapcsolódó területekről – így a személyi sérülés miatti kártérítésről és sérelemdíjról – külön oldalunkon olvashat, míg az igény menetét a kártérítési igény és sérelemdíj érvényesítése aloldalunk mutatja be. Áttekintésért látogasson el a kártérítési jog gyűjtőoldalunkra is.

Kapcsolatfelvétel

Ha munkahelyi balesetet szenvedett, ne várjon az igénye felmérésével, mert a bizonyítékok idővel nehezebben beszerezhetők. A személyes konzultációra XI. kerületi, Bartók Béla úti irodánkban kerül sor, megbízásokat pedig az ország egész területéről is vállalunk. Írjon az iroda@remenyikugyved.hu címre, vagy hívjon a +36 20 358 91 88 számon.

Kérjen konzultációt

MunkabalesetGyakori kérdések

Ki felel a munkahelyi balesetért?

A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért objektív, azaz fokozott felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a felelősség vétkességtől függetlenül fennáll, és a munkáltató csak szűk körben, jogszabályban meghatározott kimentési okok igazolásával mentesülhet.

Milyen kártérítés jár munkahelyi baleset esetén?

Érvényesíthető a kiesett vagy csökkent jövedelem, a gyógykezelés, rehabilitáció és ápolás költsége, az elmaradt juttatások, tartós keresetveszteség esetén járadék, valamint a nem vagyoni hátrány miatti sérelemdíj. A társadalombiztosítási ellátáson felüli hiányt a munkáltatótól lehet követelni.

Mit jelent a baleset kivizsgálása?

A munkáltató köteles a munkabalesetet kivizsgálni, jegyzőkönyvet felvenni és nyilvántartásba venni. A jegyzőkönyv rögzíti a baleset körülményeit, okait és a sérülés jellegét, ezért a kártérítési igény szempontjából alapvető bizonyíték. Érdemes ellenőrizni, hogy tartalma pontos és teljes.

Mi a járadék, és mikor jár?

A járadék rendszeres, időszakonként fizetett kártérítés, amely a tartósan kieső jövedelmet vagy a fokozott gondozási, ápolási szükségletet pótolja. Akkor merül fel, ha a baleset maradandó egészségkárosodást vagy munkaképesség-csökkenést okozott, és a veszteség huzamosabb ideig fennáll.

Van-e felelőssége a munkavállalónak is?

A munkáltató mentesülhet vagy a kártérítés csökkenhet, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy a károsult közrehatott a baleset bekövetkezésében. A közrehatás mértékének megítélése azonban a körülmények gondos vizsgálatát igényli.

Kapcsolódó oldalak

Nézze meg a kapcsolódó területeket is: kártérítési jog, személyi sérülés – kártérítés és sérelemdíj és biztosítási kárigények és jogviták, vagy lépjen velünk közvetlenül kapcsolatba.